Miért nem? Vagy miért igen?
Nem fogyókúra, mert a fogyókúrát az ember önmagáért végzi, a valódi böjtnél pedig Isten van a fókuszban.
Ifjúkorom delén sokféle diétàval szemezgettem, sokféle diétànak nekikezdtem. Sajnos gyenge volt az akaraterőm és talán nem voltam kellően hiú ahhoz, hogy akár egyet is végigcsinàljak.
Amikor viszont vallási gyakorlatként böjtöltem, előjött a hiúságom. Igyekeztem felhasználni a böjtöt arra, hogy megszabaduljak az egészségtelen ételektől; aztán az élet úgy hozta, hogy első várandósságom alatt inzulinrezisztens-diétàt kellett folytatnom. A terhesség alatt sokan ellenzik a böjtöt, holott elég abszurd, hogy a heti egyszeri "szigorú böjt" árthat a baba vagy a mama egészségének. Mindenesetre ebben az időben igencsak kedvemre való volt, hogy "felmentést kaptam" a nagyböjti étkezési böjt alól.
Nem volt rövid időszak, mire rájöttem, hogy tévúton járok és lelkem mélyére néztem.
Immár tizensok évvel később, tudatosan figyelek arra, hogy a böjtben ne az általam preferált teljes kiőrlésű kenyér és cukormentes, vitaminban gazdag ételeket fogyasszam, hanem az étkezést is úgy alakítsam, hogy az valóban Istenért és másokért vállalt igazi áldozat legyen.
Mellesleg, ha az ember étkezési böjtöt végez, 40 nap alatt jócskàn lemegy róla néhány kiló is. 🤣 Dehát ilyenek az Istenért vállalt áldozatok: kemények, hasznosak és "egészségesek", mert az ember lelkéért valók, de a testre is hatnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése