A "finish"ben
Sokan stresszesek – különösen így év vége felé.
Zárások, leadások, gyerekek, fáradtság, káosz.
És közben néha furcsán érzem magam, mert én meg nem stresszelek.
Nem azért, mert mindent jól csinálok, vagy mert mindent megcsinálok és mert minden elvárásnak eleget teszek.
Sőt… sokszor csak a legfontosabb dolgokra figyelek – más dolgokat pedig elfelejtek elintézni.
De nem pánikolok, mert valahogy mégis visz valami belülről és tudom, hogy aztán mindig minden megoldódik valahogy.
A pszichológia ezt nevezné flow-állapotnak: amikor egy dologra tudsz figyelni, elmerülsz benne, és minden más elhalkul.
És lehet, hogy ez a működés összefügg az ADHD-val is, ami nem mindig szétszórtság.
Gyakran inkább hiperfókusz: egyfajta intenzív jelenlét, ha olyasmibe fogok, ami igazán érdekel.
És ez nagyon hasonlít a flow-ra – csak néha kicsit kiszámíthatatlanabb. Mi a különbség?
A flow nem térít el, hanem egyensúlyban tart.
És ha megtanulom figyelni a ritmust, az időt, a határaimat –
akkor ez a „másféle működés” nem hátrány, hanem ajándék, más szóval: kegyelem!
Nekem ez a működés nem a hajtásról szól.
Hanem arról, hogy van egy Forrás, Aki folyamatosan táplál.
Aki nem többre hajt – hanem több szeretetre, több jelenlétre, több valódi Életre hív.
És ha nem ADHD, „csak” egyszerűen ilyen vagyok?
Akkor is jó így, mert ilyen vagyok. És ez nem baj, mert a kegyelem a természetesre épít, s így, együttműködve Vele, Ő cselekszik, növekedik bennem és Vele képes vagyok a fejlődésre, változásra, gyengeségeim felhasználására.
Így válnak életté a szentírás szavai:
„…mert az erő a gyengeségben nyilvánul meg a maga teljességében." 2Kor12,9
Te mikor vagy áramlásban?Volt már olyan napod, amikor nem kellett noszogatnod magad, hanem minden csak vitte előre a lelkedet?
Ha igen – tudod, miről beszélek.
Ha még nem – keresd. Mert ott kezdődik az igazi jóllét.
Ha kíváncsi vagy hasonló stílusú neurodiverz témákra, ajánlom az alábbi oldalt:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése