Keresés ebben a blogban

2025. június 27., péntek

📌 Autizmus, ADHD és trauma – Mind lehet bennem egyszerre? Vagy talán egyik sem?

Sokáig kerestem a választ:
Miért érzem néha, hogy egyszerre vagyok széttartó, pörgős és mélyen érzékeny?
Miért nehezebb néha rendszert teremtenem a gondolataim között?
Miért küzdök a figyelemmel és az impulzusaimmal?


Rájöttem, hogy bennem lehet az autizmus, ami a mélyen gyökerező részem,
és mellette az ADHD is jelen lehet – ami az agyam gyorsabb tempójú működését jelenti.
Mellettük ott vannak a gyerekkori sérülések, traumák, amelyek tovább árnyalják az élményeimet.


De az is lehet, hogy egyik diagnózis sem illik rám teljesen.
Bizonytalan vagyok, és nincs rá pénzem, hogy ezt alaposan kivizsgáltassam.
Hiszen a gyerekeim fejlesztése, a mindennapi boldogulásuk az elsődleges.
Őket értem, magamat is értem.


Ha te is küzdesz vagy tapasztalod ezeket a tüneteket, érdemes önreflexiót tartani vagy segítséget kérni:


Nehézségek a társas kapcsolatokban, félreértések gyakoriak


Erős érzékenység zajokra, fényekre vagy érintésekre


Fokozott szorongás vagy indulatkitörések váratlan helyzetekben


Nehézség a figyelem fenntartásában, gyors elkalandozás


Állandó belső nyugtalanság vagy „gondolatzaj”


Ragaszkodás a megszokott rutinokhoz, változásoktól való félelem


Gyakori túlterheltség érzése vagy érzelmi kimerültség


Kihívások az időbeosztás és a napi teendők szervezésében




Mert a boldoguláshoz és a boldogsághoz mindez fontos.


De vajon el tudjuk-e fogadni magunkat így, ahogy vagyunk?
És el tudjuk-e fogadni a gyerekeinket a saját útjukon, a saját másságukban?


Hiszem, hogy Isten előbb szeretett minket, mint mi Őt, pedig én mindig nagyon szerettem.
Ezért igenis el fogadhatom magamat – gyengeségekkel, bizonytalanságokkal, kérdésekkel együtt.
És ebben a szeretetben képes vagyok elfogadni a gyerekeimet is.


Az út nem könnyű.
De nem vagyok egyedül rajta.
És nem vagyok csak diagnózisok gyűjteménye.
Én vagyok – Isten szeretett gyermeke, akit formál a kegyelem és a hit.


Ha te is így érzed, ne félj segítséget kérni.
A megértés és az elfogadás a gyógyulás kezdete.
És a hit, hogy nem vagy egyedül.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése